Minden egyes hiba, amit elkövetünk valójában egy áldás álruhában!
A gyerekek már eddig is példát mutattak nekünk sok esetben, és ez most sincs másképp. Gondoljunk bele, hogy a Föld csemetéi mennyi hibát elkövetnek a tanulási folyamatok során…elesnek, mikor járni tanulnak, eltévesztenek szavakat, miközben elsajátítják az olvasás tudományát… A legtöbb esetben a gyerekek nem keserednek el a tévedések láttán, hiszen szinte automatikusan felismerik, hogy ez része az életnek, és épp tanultak általa valami újat.
Ahogy idősödünk, egyre nagyobbak az elvárások, önmagunkkal szemben is, és a hibákat egyre nehezebben éljük meg, majdnem átkoknak érezzük. Pedig ami a gyerekekre vonatkotik, az vonatkozik ránk is. Ballépéseinkért hálásnak kellene lenniük, mert olyan leckéket adnak, amelyekre igenis szükségünk van. Legjobb esetben elismerjük, hogy a hibákból tanulni illik, ám a hála az más… Legrosszabb esetben igyekszünk másokat hibáztatni saját problémáinkért, és itt újra beköszön a felelősség fogalma. Képesek vagyunk felelősséget vállalni önnön tévedéseinkért, vagy inkább másokra és a körülményekre bízzuk ezt? Hálásnak lenni, csak és kizárólag akkor lehet, ha szembesülünk felelősségünkkel.
Én ki sem látszom a munkából az utóbbi időben és azt érzem, hogy nem bírom kellően rendszerezni sem a napjaimat, sem az energiámat. Ebben az esetben pedig tudom, hogy a hiba elkövetésének kockázata jóval nagyobb mintha 1 feladatra koncentrálnék csupán. Azt hiszem most is csupán a szívemre kell hallgatnom. El fog jönni az a pont, mikor már megérzem hol a határ. Mikor az egészség, a magánélet, és a munka összhangba kerül. Mert mindenkiben ott van a lehetőség a változtatásra és arra, hogy a tetteiért vállalja a felelősséget. Képesek vagyunk tanulni, fejlődni…
De ahogy a mondás is tartja: “Soha nem követem el ugyanazt a hibát kétszer…Elkövetem ötször-hatszor csak, hogy biztos legyek benne! “
Rhonda ajánlata a mai napra, hogy válasszunk egy olyan hibát múltunkból vagy jelenükből, ami komoly hatással van ránk, és találjunk 10 tanulnivalót, melyekért hálásak lehetünk.
Példa: Megbírságolnak gyorshajtásért. Oké, a lecke világos: “Ne lépd túl a sebességhatárt!” De hol van a hála? Köszönd meg a rendőrnek, amiért vigyázott rád, és megfelelően végezte munkáját. Adj hálát az Univerzumnak, amiért valaki megállított és nem szenvedtél balesetet. Köszönd meg a bírságot, mert ezentúl mindig ott lebeg majd a szemed előtt, és nem követed el újra ugyanazt a hibát. (tudom, hogy nehéz)
” Nem léteznek igazi hibák vagy véletlenek. Minden ami velünk történik áldásként érkezik, hogy tanuljunk belőlük. ” – Elisabeth Kubler-Ross
Kommentek