“Az immunrendszer az élni akarás függvénye. Az egyik élteti a másikat.” Feldemár Andrásnak igaza van. Vagy odafigyelsz, gondoskodsz és ügyelsz rá, vagy meghalsz.
Enyhe hipochondriában szenvedek, de nem tudom kitől örököltem. A családunkban nem tudok olyan embert mondani, aki az első torokkaparásra el kezdené inni a forró, borzalmas írű kotyvalékokat vagy orvoshoz rohanna gyanús pattanással a fején. Hiszem, hogy amíg van alternatív vagy bármilyen más gyógymód nincs probléma. Évekkel ezelőtt megtanultam, hogy majdnem minden betegség lelki eredetű és amilyen gyorsan megtámadta a szervezetet, olyan gyorsan távozik, ha megfelelően “kezelik”. A megfelelő alatt én a – korábban is említett – kellő odafigyelést és gondoskodást értem. Hiszen ha jó egészségnek örvendesz bármi mást képes vagy megoldani. De mikor nincs problémánk a szervezetünkkel hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla. Akkor jut eszünkbe, m ikor megsérül.
Te is dönthetsz úgy hogy egészséges életmódot folytatsz. Nem dohányzol, nem iszol, mozogsz rendszeresen, tápláló ételeket eszel, vagy ápolod bőröd.
De mennyire vagy valójában hálás azért a testért, amiben itt élsz ezen a Földön? Mikor volt utoljára, hogy belenéztél a tükörbe, és azt mondtad: Köszönöm, hogy egészséges vagyok! Pedig a szervezeted megérdemli. Megérdemled!![71529655a63ca277e7f7c0c8a026ead4]()
Most jöhet a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal, akik egész életükben betegeskedtek, vagy jelen pillanatban is betegek?
Lehet, hogy betegként nem vagy képes hálás lenni a jó egészségért, vagy elképzelhető, hogy eleve azért nem éred el a jó egészség állapotát, mert nem tudsz hálát adni betegség idején? Amikor fáj mindened, nem funkcionál jól a tüdőd, lázasan fekszel, műtétre van szükséged, vagy éppen nem is tudsz lábra állni, gondolsz arra az ezernyi más apró sejtre és szervezeted olyan területeire, melyek jól működnek, és hálát adsz értük? Ugye nem? Még szép, hogy nem…az emberiség nagy része, magamat is beleértve ahhoz van hozzászokva, hogy egészségügyi problémák idején aggódni kell, panaszkodni és félni. Pedig a választás most is (mint mindig) a mi kezünkben van. Ha hálásak tudunk maradni, és azon igyekezünk, hogy mindig találjunk valamit, ami köszönetünk tárgya lehet, akkor máris elindulunk a gyógyulás irányába, arról nem is beszélve, hogy a hála és szeretet érzése nagy mértékben csökkenti a stresszt, ami ugyebár konkrét kiváltó oka (ki merem mondani) majdnem az összes létező betegségnek.
De nem vagyok én pap, hogy annyit prédikáljak, jöjjön a 4. nap feladata!Nézz végig magadon, és gondold végig mennyi csoda rejlik szervezetedben. Kezdd a lábaidtól, az érzékszerveiden át egészen a szívedig és védül az agyadig. Mondj értük köszönetet, indokold meg és érezd a hálát szétáramlani a tagjaidban. Itt egy pillanatra megálltam. Mit tennék, ha mozgássérültként ülnék egy tolószékben azt olvasva, hogy legyek hálás a lábaimért vagy hogy érezném magam ha vakon ülnék egy “bezárt” világban??? Őszintén, nem tudom… Mert úgy érzem, nekem erőm sem lenne végigcsinálni az ő útjukat…
A másik feladat, hogy egy kis kártyára felírjuk a következő szavakat, vastag, nagy betűkkel:
AZ EGÉSZSÉG AJÁNDÉKA TART ÉLETBEN
Ezt a kártyát próbáld meg a nap folyamán gyakran elolvasni, lassan, értelmezve és átérezve minden egyes szavát. Ne feledd! Ezen a napon is írd tovább a hála listádat, használd a hálakövet lefekvéskor és vedd elő pár percre a képeket is, hogy lásd a szívedhez közelállókat.
Sok sikert! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: